Stability and Autonomies in Europe 2016. április 19.

Autonómia és stabilitás Európában” című ülés

autonomies április 19-én Tőkés László (Európai Néppárt) európai parlamenti képviselő szervezésében került sor az „Autonómia és Stabilitás Európában” című rendezvényre az Európai Parlamentben.

Tőkés László felszólalásában hangsúlyozta, hogy a konferencia nemcsak egy szakmai értekezlet, hanem annál több, politikai elkötelezett képviselők, előadók tanácskozása az autonómia ügyének támogatására, mindannyian támogatói az önrendelkezésnek. A kisebbségek helyzetének orvoslására és megoldására csak az autonómia alapú konfliktuskezelés lehet alkalmas.  A hagyományos kisebbségek helyzete akár a politikai prioritás is lehetne az EU-ban, hiszen a lakosság 9-10 %-a (40-50 millió ember) tekinthető az őshonos kisebbséghez tartozóknak, ez messze több mint a jelenlegi migránsok száma. Andreas Gross, az Európa Tanács képviselőjének korábbi jelentése már címében is megfogalmazza az autonómia és stabilitás közötti szoros összefüggést, amikor “az autonóm régiók pozitív tapasztalatairól, mint az európai konfliktusmegoldás ihletforrásáról” értekezik. A magyar kisebbség, mint az egyik legnagyobb őshonos kisebbség helyzete még égetőbb. Egyes országokban már a magyarság puszta léte is veszélyben van. A csaknem száz éve tartó kisebbségi állapotban belátható időn belül nem áll be gyökeres fordulat, a Kárpát-medence országainak kivesző etnikai kisebbségei sorába kerül a magyarság.

DSC_0454

 

Gál Kinga EP képviselő üdvözölte a konferencia aktualitását. Véleménye szerint minden lehetőséget meg kell ragadni, amely előmozdíthatja a kisebbség helyzetét. Gál arra hívta fel a figyelmet, hogy az unió csak a csatlakozási folyamat alatt fogalmaz meg elvárásokat a kisebbségeket érintő kérdésekben a tagjelölt országgal szemben, később a betartatásukat már nem kíséri figyelemmel. Gál Kinga szerint aggályos, hogy az Európai Unió vonakodik csatlakozni az ET kisebbségvédelmi egyezményeihez.

DSC_0446

 

Hannu Takula,  a kisebbségek helyzetének támogatásáról biztosította az egybegyűlteket. Reményét fejezte ki, hogy a Románia területén élő magyarság mihamarabb autonómiát kaphat.

 

Andreas Gross, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének egykori képviselője, korábbi jelentéstevő kiemelte a demokrácia és decentralizáció kapcsolatát. Véleménye szerint fontos, hogy a polgárok a döntések részeseivé váljanak. Gross szerint Európa csak akkor válik stabilabbá és biztonságosabbá, ha „mindenki otthon érzi magát benne.” A szabadságra Gross nézete szerint az jelenti, hogy a polgárok képesek az őket érintő ügyekben döntéseket hozni. Véleménye szerint az autonómia törekvések ezen nagy küzdelem részei. Gross szerint ezért az autonómia, önrendelkezésre vonatkozó törekvéseknek nem pusztán a nemzetiségi érvekre kellene fókuszálnia, hanem a decentralizált döntéshozatalra, amelynek hatékonyságáról a többségi társadalmat kell meggyőzni. Véleménye szerint ki kell tágítani a keretet, és az egyes emberek (indivídumok) törekvéseire alapozni. Romániában az átlag polgárokat kellene először megnyerni, amellyel a román politikai elitre is nyomást lehetne gyakorolni.

 

DSC_0452 Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke rokonszenvesnek nevezte Gross ötletét, hogy az autonómia felé vezető út a demokrácia elmélyítésén keresztül vezet. A demokrácia jelenlegi állapota szerint sajnálatos, hogy a székely szabadság napja alkalmából vagy egyéb céllal szervezett tüntetéseket követően a szervezőknél például az adóhatóság vizsgálódott, és több alkalommal rótt ki pénzbüntetést. A hatóságok célja az elrettentés, a gyülekezés szabadsága másképp értelmezik romániai román állampolgárok és a magyar esetében is. Az egykori Securitate szerepét, a megfélemlítés eszközét valamennyi mai állami intézmény (pénzügyőrség, csendőrség, adóhatóság) be tudja tölteni, a szervezet egykori módszereit ma is használják.

DSC_0455

Kalmár Ferenc, Magyarország Szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos vázolta az általa készített jelentés elfogadása után felmerülő problémákat. Továbbra sincs nemzetközileg elfogadott definíciója a nemzeti kisebbségeknek. Ez a jelentés elfogadása során is számos problémát vetett fel. A nemzetállamok kérdése is tisztázandó, amely egy fontos fogalom a nemzeti kisebbségekkel való kezelésben. A nemzetállam fogalma 1789-től, a francia forradalomtól eredeztethető, amely az egy nemzet, egy nyelv, egy állam elvre épült. A nemzettel azonosulni nem tudókat elüldözték, megölték, megsemmisítették. Ezt meg kell változtatni. Külön kell foglalkozni az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetével is. A történelmi események interpretálásában is közös nevezőre kell jutni. A következő generációk együttélése érdekében megoldást kell találni. A kollektív bűnösségre vonatkozó Beneš dekrétumok a mai napig a szlovák jogrend része, ugyanakkor kollektív jogok nem illetik meg a magyarokat. A román alkotmány kimondja, hogy Románia egy egységes nemzetállam, és ezért autonómiáról nem kíván tárgyalni, ugyanakkor a szuverén Moldovát be akarja kebelezni. Kalmár pozitív példaként említette Szerbiát és Szlovéniát, ahol kormányzati, illetve helyi szinten számos gesztust tettek a magyar közösség irányába.

 

Mile Balázs, Szili Katalin miniszterelnöki megbízott nevében elmondta, hogy az autonómiára törekvés nem szeparatizmus. Ezzel ellentétben a kisebbségi jogok sérelme fenyegetést jelent a stabilitásra. Ugyanakkor bíztató, hogy az elmúlt időben erősödött a közép-európai szolidaritás.

 

Jordi Sebastià szerint problémákat meg kell megoldani, a decentralizációtól, de esetlegesen a határok módosításától sem kell megriadni. Sebastià szerint a katalán autonómia a pénzügyi források hiánya miatt nem tud megfelelően működni. Az autonómia csak akkor hozza el a stabilitást, ha ahhoz megfelelő pénzügyi hatáskörök kapcsolódnak.

 

Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet vezetője aláhúzta, hogy a külhoni magyar közösségeknek a szülőföldön való boldogulásuk érdekében alanyi jogon jár a korlátlan anyanyelvhasználat, a saját intézmények birtoklásának és működtetésének joga, vagyis az autonómia. Az európai stabilitás nem lehetséges a magyar közösségek helyzetének rendezése nélkül.

 

2016. április 19.