Őshonos kisebbségek, nemzeti közösségek és nyelvi munkacsoport ülés 2015. június 11. Európai Parlament, Strasbourg

Intergroup 2015 junius

Az ülésen három napirendi pont került megvitatásra. A litvániai lengyel iskolák helyezte mellett az Európai Nemzetiségek Föderális Uniója, a FUEN elnöke, Hans-Heinrich Hansen mutatta be a szervezetet és számolt be legutóbbi kongresszusukról. Ezt követően Vincent Darroman, Kelet-Franciaország szakértő, a francia régiók, többek között a strasbourgi székhelyű Elzász átszervezésének körülményeiről számolt be.

 

Elsőként Valdemar Tomaševski mutatta be a litvániai lengyel iskolák helyzetét.[1] A képviselő elmondta, hogy Litvánia lakosságának 14 %-a tartozik a kisebbséghez (lengyel, orosz, fehérorosz, tatár), ebből a lengyelek aránya 7%. Vilnius környékén a lengyel kisebbség bizonyos területeken többséget alkot, van ahol 80%-osat. Ugyanakkor a kisebbségek helyzete folyamatosan romlik, nem illetik meg őket az alapvető kisebbségi jogok, mint pl.: az anyanyelv használat, megszűntek a kétnyelvű táblák, stb. Litvánia területén már a 16. században működött lengyel oktatás, amely még a szovjet időket is túlélte, azonban mostanra mintegy húsz iskolát bezártak, és további tizenhét iskolát fenyeget most a bezárás.

Hans Heinrich Hansen elmondta, hogy Európa legnagyobb nemzeti és etnikai kisebbségekért dolgozó ernyőszervezete 1949, az Európa Tanács megalakulása óta létezik. Azóta mintegy harminc országból több mint kilencven tagja van a szervezetnek. Heinrich Hansen szerint a nemzeti kisebbségek nagy lehetőséget jelentek a kulturális sokszínűségnek, hiszen a kisebbségek tagjai általában elkötelezettek régiójuk iránt, azokért aktívan tesznek. A FUEN elnöke sikeresnek ítélte a legutóbbi tanácskozásukat, amelyre májusban került sor. Heinrich Hansen beszélt Ukrajnáról is, ahol szerinte a kisebbségek védelmével visszaélnek, amely egy háború ürügyéül szolgált. Korábban az ott élő kisebbségnek nem volt semmi problémája az állammal, mára ez a helyzet már megváltozott. Heinrich Hansen szerint a nemzeti kisebbségek érdeke, hogy közös hangon szólaljanak fel, a FUEN civil szervezetként szeretnének hozzájárulni a helyzetük javításához. Egy-egy kisebbség autonómia törekvéseit sokszor biztonsági kockázatnak tartják az országok, de vannak jó példák is, pl. a dán-német határvidéken. Egykori német külügyminisztert idézte, amely szerint „mutasd meg, hogy bánsz a kisebbségeiddel és megmondom mennyire demokratikus a rendszered”. A FUEN arra kéri az EU-t, hogy hozzon létre egy a kisebbségi problémák megvitatására szolgáló platformot – ezt a kongresszuson indították el. A FUEN a közeljövőben irodát kíván nyitni Brüsszelben annak érdekében, hogy minél hatékonyabban tudják képviselni a nemzeti kisebbségek érdekeit, hozzá tudjanak járulni a kisebbségek európai szintű képviseletéhez.

 

Vincent Darroman a francia régiók átalakítása kapcsán elmondta, hogy önkormányzatiság szempontjából új francia térképet akarnak kialakítani. A tervek kialakításakor azonban nem vették figyelemben sem a gazdasági, sem a történelmi, sem pedig a kulturális kapcsolatokat. A jelenlegi javaslat felül fogja írni az 1910-es törvényt. Az átalakítás hátterében az áll, hogy Francoise Hollande ígéretet tett arra, hogy csökkenteni fogja a munkanélküliséget és helyreállítja a gazdaságot. A jelenlegi javaslatot egyetlen elzászi képviselő sem szavazta meg , az szembemegy a józan ésszel, Elzászt a tengeren túli területek szintjére akarják „süllyeszteni”. Az új rendszer szerint megszűnik a jelenlegi, francia- német kétnyelvűség többek között az oktatás területén, de megszűnnének azok az együttműködések is,  amelyek  a nyitott elzászi régiót megalapozzák.  Népszavazást szeretnének a kérdés kapcsán tartani, és a jövőt annak eredménye alapján kellene alakítani.

 

 

[1] A képviselő a litvániai lengyel iskolák helyzetének bemutatását az intergroup májusi ülésén kezdeményezte.

2015. június 11.