Brussels NET@WORK Cooperation vs confrontation: majorities and ethnic minorities in the EU 2016. április 20.

„Az együttélés vs. konfrontáció, a többség és az etnikai kisebbség az EU-ban”

 

DSC_0461_2

Az Európai Néppárt (EPP) szervezésében 2016. április 20-án Brüsszelben került sor a „NET@WORK” elnevezésű konferenciára, amely több párhuzamos panelbeszélgetésből állt. Magyar vonatkozásban két panelbeszélgetés bírt kiemelkedő jelentőséggel. A háromrészes konferencia panelbeszélgetéseiben a menekültválságról, a menekültek helyzetéről, a demográfiai, biztonsági kihívásokról is szó esett.

 

 

„Az együttélés vs. konfrontáció, a többség és az etnikai kisebbség az EU-ban” című panelbeszélgetést a Kós Károly Akadémia szervezte, a moderátor Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN – Federal Union of European Nationalities) alelnöke, az RMDSZ nemzetközi ügyekért felelős titkára volt. A panelbeszélgetés előadói Doris Pack (Németország, EPP) korábbi európai parlamenti képviselő, a közép-kelet, valamint a nyugat-balkáni országok korábbi jelentéstevője, Korodi Attila, az RMDSZ képviselője, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja, valamint Liesa Scholzen, a belga parlament németajkú közösséget képviselő tagja voltak.

 DSC_0463

Vincze Loránt vitaindító felvezetőjében elmondta, hogy bár Európa büszkén hirdeti a kulturális sokszínűséget, sajnos a gyakorlatban kevés eszköz áll a nemzeti kisebbségek védelme rendelkezésére. Az őshonos kisebbségeket nem szabadna támogatás nélkül hagyni, Európa számára is fontos kell, hogy legyen az általuk őrzött nyelvi és kulturális örökség.

 

Doris Pack, aki pályafutása során közép-kelet európai valamint a nyugat-balkáni országok helyzetével is foglalkozott kiemelte, hogy az elmúlt két-három évtizedben jelentős változások zajlottak kelet-és délkelet Európában, amelynek következtében új államok jöttek létre, új kisebbségekkel. Ez a folyamat ugyanakkor nem járt együtt a megfelelő jogi eszközök kialakításával. Pack felhívta a figyelmet a kisebbségvédelem terén alkalmazott kettős mércére, amelynek értelmében a koppenhágai kritériumok betartatását az új, csatlakozni kívánó országok esetén alkalmazzák, azonban ugyanazon elvek érvényesülését a régi tagállamoktól, vagy korábban csatlakozott országoktól nem várják el. Pack sajnálatosnak tartotta, hogy az őshonos kisebbségek helyzete máig rendezetlen. Felhívta a figyelmet a Szlovákiában élő kisebbség súlyos helyzetére is.

 

Korodi Attila felszólalásában sajnálatosnak tartotta, hogy az ET PKGY legutóbbi ülésén is bemutatott ET emberi jogi biztosa 2015-ös emberi jogokról szóló jelentésének mindössze két fejezete foglalkozik kisebbségi kérdésekkel, egyik a Georgiai látogatás tapasztalatDSC_0462it összegzi, míg a másik a romák helyzetével foglalkozik.  Fontos kérdés, hogy mit lehet tenni akkor, ha az ET tagállamokban, de az Unió országaiban is a kisebbségek kapcsolata a többségi társadalommal egyre romlik. A jelenlegi menekültválság elvonja a figyelmet az őshonos kisebbségek helyzetéről. A romániai helyzet kapcsán Korodi elmondta, hogy 1989 után sokat javult a helyzet, a magyar közösség megszervezhette saját életét. Ez a lendület egészen 2007-ig, Románia uniós csatlakozásáig tartott. Korodi beszámolt továbbá a jelenlegi nehézségekről, problémákról. úgy vélte, a kisebbségek helyzetének javítása nélkül nem lehet a térségben előrelépést tapasztalni.

 

Liesa Scholzen bemutatta a bevált gyakorlatként is sokat emlegetett belgiumi modellt. A képviselő kiemelte, az identitás megőrzését, fejlesztését elősegítő intézményrendszert. A németajkú közösségnek a föderális berendezkedésű államszerkezet biztosítja az autonómiát, a szabad döntéseket. Scholzen felmérésekre hivatkozva elmondta, hogy a polgárok saját nemzeti közösségükhöz (vallon, flamand, németajkú), illetve Belgiumhoz a föderális rendszernek köszönhetően kötődnek.

 

Sógor Csaba Korodi hozzászólására reagálva aláhúzta, az elmúlt száz évben az őshonos magyar kisebbség tagja ötször cseréltek állampolgárságot, nem önszántukból. Az állam feladata a kisebbségek védelme. Sógor szerint sajnálatos, hogy az EPP általában elzárkózik a kisebbségek helyzetét firtató vitáktól, tartózkodik az azzal kapcsolatos európai parlamenti dokumentumok elfogadásától.

 

további link: http://itthon.transindex.ro/?hir=42494

 

 

2016. április 20.