Brussels NET@WORK The challenge goes local: integrating minorities 2016. április 20.

 

„A helyi kihívások, a kisebbségek integrálása”

 

Az Európai Néppárt (EPP) szervezésében 2016. április 20-án Brüsszelben került sor a „NET@WORK” elnevezésű konferenciára, amely DSC_0467_2több párhuzamos panelbeszélgetésből állt. Magyar vonatkozásban két panelbeszélgetés bírt kiemelkedő jelentőséggel. A háromrészes konferencia panelbeszélgetéseiben a menekültválságról, a menekültek helyzetéről, a demográfiai, biztonsági kihívásokról is szó esett.

„A helyi kihívások, a kisebbségek integrálása” című panelbeszélgetést szlovákiai Anton Tunega Alapítvány szervezte, a moderátor Miriam Lexmann, a brüsszeli Nemzetközi Intézet EU Irodájának igazgatója volt.

 

A panelt Mikulaš Dzurinda, a Martens Központ igazgatója nyitotta meg, aki kiemelte, hogy Szlovákiának vannak multikulturális együttélésre tapasztalatai, elsősorban a magyar közösséggel, az itt felmerült problémákat, nehézségeket sikerült a végrehajtott reformintézkedéseknek és a decentralizációnak köszönhetően megoldanDSC_0466i. Ahol kudarcot vallottak az a roma kisebbség helyzete. Dzurinda Seehofer bajor kormányfő megjegyzésére utalva a muszlim kisebbség kapcsán megjegyezte, hogy vannak, akik nem együtt akarnak élni, hanem egymás mellett, vannak, akik egyenesen ellenségesek az európai kultúrával. Dzurinda szerint, ha ez így van, akkor olyan kérdésekre kell választ találni, hogy kell-e integrálni ezeket az embereket, vagy, hogy kényszeríthetjük-e a kisebbséget integrációra. A kisebbségek integrációja kapcsán vajon létezik-e a társadalomnak egyfajta abszorpciós kapacitása? Lehet-e arra kényszeríteni az Európába érkező bevándorlókat, hogy azonosuljanak az európai értékekkel és kultúrával? A kisebbségek kapcsán a kollektív vagy az egyéni szabadságjogok érvényesülése fogadható-e el jobban?

 

Jan Figel’, Szlovákia korábbi oktatásért, kultúráért és ifjúságért felelős európai biztosa alapvetően az oktatás kérdésére fókuszált. Véleménye szerint az oktatás szerepe kulcsfontosságú, ez alapozza meg az egyének tudását és munkaerő piaci alkalmazhatóságát, ami szorosan összefügg a társadalmi befogadással. Az oktatáshoz való hozzáférés, illetve az oktatás minősége szintén kulcsfontosságú kérdések. Figel’ szerint Közép-Kelet Európának a roma integráció tekintetében vannak tapasztalatai, míg a nyugati országoknak inkább a Közel-Keletről vagy Észak-Afrikából érkező bevándorlók integrálása tekintetében. A roma közösség a legnagyobb, államnélküli európai kisebbség, akik számos európai országban élnek, míg a bevándorlók inkább konfliktusok elől, vagy a jobb megélhetés reményében érkeznek Európába. A szegényséDSC_0465_2g és a szociális kirekesztés ugyanakkor mindkét csoportot sújtja. Figel’ szerint a kirekesztés következtében alakul(hat)nak ki párhuzamos, nem jó szemmel nézett társadalmak. A volt biztos szerint az Európai Uniónak az oktatás, az egészségügyi ellátórendszerek, a foglalkoztatás elősegítése terén kellene elősegítenie a társadalmi befogadást. Figel’ egy integrációs jogi keret létrehozást javasolta e tekintetben.

 

Cecile Riallant, az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) program menedzsere szerint az identitások folyamatosan változnak, csakúgy, mint a társadalom is. Tapasztalatai szerint a bevándorlók többsége városokba érkezik, ezért a városokat kell felruházni a fogadásukat elősegítő eszközökkel. Erre bevált gyakorlatként a palermói és new yorki gyakorlatokat hozta fel, ahol akár állampolgárság nélkül is lehet munkát vállalni.

 

Peter Girasek, jezsuita szerzetes, a libanoni Frans van der Lugt jezsuita menekülteket segítő program bejrúti központjának munkatársa bemutatta a szervezet tevékenységét.

 

2016. április 20.