Anyanyelvi oktatás vs. Államnyelv? Nyelvi kérdések az Európai oktatásügyi rendszerekben

 „Anyanyelv kontra államnyelv? Nyelvi kérdések az európai oktatási rendszerekben”  című konferencia

Európai Parlament, Brüsszel 2017március 7.

 

Március 7-én került sor a Bocskor Andrea kárpátaljai, Deli Andor vajdasági, Csáky Pál felvidéki és Sógor Csaba erdélyi magyar EP-képviselők által „Anyanyelv kontra államnyelv? Nyelvi kérdések az európai oktatási rendszerekben” címmel szervezett konferenciára az Európai Parlamentben.

A tanácskozást Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős biztos nyitotta meg, aki bevezetőjében hangsúlyozta, a nyelveknek igen fontos és elismert szerepe van az európai sokszínűség megőrzésében. Navracsics kiemelte, az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikke kimDSC_1045ondja, hogy az Unió tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását, ugyanakkor a tagállamok nem hatalmazták fel az EU-t arra, hogy velük is betartassa a nyelvi és kulturális sokszínűség megvédésének követelményét vagy, hogy az oktatáspolitika terén közös kötelező szabályokat alkosson. A biztos szerint az oktatáspolitikának nemzeti hatáskörben kell maradnia, de emlékeztethetni kell a tagállami döntéshozókat, hogy a kisebbségi jogok hatékony biztosítása az oktatásban közös érdekünk. Navracsics szerint míg a kulturális és nyelvi sokszínűség értekként történő elismerését elvi szinten minden európai állam elfogadja, a gyakorlati lépések szintjén már nem ilyen egységes a kép. A biztos hangsúlyozta, a kultúra és a nyelv összetartozik, és az anyanyelvi oktatás biztosítja a kisebbségek megmaradását és szülőföldjükön történő boldogulását. Az anyanyelvi oktatás biztosítása tehát az egyik alappillére a kisebbségi nyelvi jogok érvényesítésének. Az anyanyelvi oktatásnak a társadalmi esélyegyenlőség szempontjából is fontos szerepe van.

Ezt követően a tanácskozás két panelben folytatódott. Az első panelben az ukrajnai és szerbiai kisebbség anyanyelvi oktatási helyzetét ismertette Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, a Kárpátaljai Pedagógus Szövetség elnöke, Brenzovics László, az Ukrán Legfelsőbb Tanács képviselője, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke valamint Vicsek Annamária, a szerbiai Oktatási, Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Minisztérium államtitkára.

Orosz Ildikó felhívta a figyelmet, hogy a magyar anyanyelvű kisebbség hátrányt szenved az érettségi vizsgák letételénél, mivel a megmérettetések ukrán nyelven zajlanak. A nyelvi hátrány miatt számos tanuló nem tudja teljesíteni a felsőoktatásba bekerüléshez szükséges szintet, így nem tudnak továbbtanulni. Brenzovics László felszólalásában kiemelte, a jelenlegi törvénytervezetek, intézkedések visszaesést jelentenek a kisebbségek jogainak védelme tekintetében, s nem felelnek meg nemzetközi szerződéseknek.

Vicsek Annamária ismertette a jelenlegi szerbiai törvényi szabályozást, amely lehetőséget ad az anyanyelvi oktatásra. Vicsek beszámolt a csatlakozási tárgyalások 23-as fejezete kapcsán kialakított kisebbségi cselekvési tervből adódó feladatokról is. Továbbra is fontos feladat a kisebbségi oktatás minőségének javítása.

A konferencia második paneljében az EU-n belüli kisebbségi (magyar) oktatás jelenlegi helyzetéről folytattak eszmecserét. Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke felszólalásában kiemelte: az oktatás szerepe kulcsfontosságú az asszimiláció megfékezésében.  Az ország etnikai térképét tanulmányozva megállapítható, hogy ott a legnagyobb a népesség fogyás, ahol problémás az iskolák helyzete. Menyhárt emellett a finanszírozás nehézségeire, továbbá a megfelelő színvonalú magyar nyelvű tankönyvek hiányára világított rá, emellett a pedagógusok társadalmi megbecsülését is hiányolta.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke felszólalásában röviden ismertette az 1989 előtti magyar oktatási helyzetet. A kommunista diktatúra idején az iskolát tekintették az asszimiláció egyik fontos eszközének, korlátozták az anyanyelv használatát. 1989 előtt nem létezett egyetlen magyar ajkú líceum sem. A romániai magyar közösség egyik legfontosabb célkitűzése így DSC_1046a rendszerváltást követően az anyanyelvi oktatás biztosítása volt, már ekkor még a kezdeményezés óriási ellenállásba ütközött. Kelemen Hunor szerint a román társadalom legnehezebben a kulturális, nyelvi sokszínűségre vonatkozó kezdeményezéseket képes elfogadni. Románia  uniós integrációja előtt, engedve a kényszernek volt egy kedvezőbb időszak, azonban azóta egyre inkább próbálják az intézményekben az anyanyelv használatot korlátozni. az RMDSZ elnöke kiemelte a2011es törvénymódosításkor elfogadott eredményt is, amely szerint román nyelvet speciális tankönyvek szerint lehet tanítani az 1–12. osztályban. Kelemen felvetette a Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum ügyét is. Az RMDSZ elnöke kiállt az intézmény törvényes működése mellett, és felhívta a figyelmet a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) által alkalmazott eszközökre, emellett elmondta, vizsgálni kell, hogy az iskola alapításakor történt-e adminisztratív hiba, azonban Kelemen szerint korrupcióról nem lehet ez esetben beszélni. Kelemen szerint az eset jó példa arra, hogy a hatalom milyen eszközök használatára képes akkor, amikor az anyanyelvű oktatást próbálja korlátozni. Kelemen zárszavában aláhúzta, jelenleg olyan helyzettel áll szemben a magyar kisebbség, amely elfogadhatatlan és megmagyarázhatatlan egy jogállamban.

A konferencia résztvevőinek, Bocskor Andrea egy, EP-képviselők, oktatási szakértők bevonásával előzetesen  összeállított zárónyilatkozatot mutatott be, amely az őshonos és nyelvi kisebbségek számára biztosított jogok fenntartásának fontosságát és szükségszerűségét szorgalmazza.

 

A biztos teljes beszéde az alábbi linken érhető el: https://ec.europa.eu/commission/commissioners/node/422083_hu

A zárónyilatkozat az alábbi linken érhető el: http://www.rmdsz.ro/uploads/fileok/dok/Konferenciazaronyilatkozat_2017marcius7_HU.pdf

http://www.hunineu.eu/hu/wp-content/uploads/2015/07/Konferenciazaronyilatkozat_2017marcius7_HU.pdf

http://www.hunineu.eu/hu/wp-content/uploads/2015/07/Declaration-of-the-conference_7-March.pdf

 

 

2017. március 7.