Őshonos kisebbségek, nemzeti közösségek és nyelvi munkacsoport ülés 2018. április 19. Európai Parlament, Strasbourg

Az ülést Gál Kinga, a Kisebbségi intergroup társelnöke vezette, aki az ülés megnyitásakor üdvözölte, hogy a Minority Safepack kezdeményezéshez sikerült összegyűjteni a szük20180419_102446séges aláírásokat, amelyet a következő három hónap során ellenőriznek, és átadják az Európai Bizottságnak (EB). Az Európai Parlamentben a Minority Safepack-kel kapcsolatosan nyilvános közmeghallgatásra kerül sor.  Ezt követően Andrejs Mamikins, bemutatta a lett oktatási törvényt.  Mamikins elmondta, hogy 2021-től minden kisebbségi nyelv kikerül az oktatási rendszerből, az oktatás nyelvévé az államnyelv, a lett válik majd.  A képviselő egy tiltakozó levél aláírására kérte fel az intergroup tagjait. Ezután Nagy József (EPP, Szlovákia) kapott szót, aki felhívta a figyelmet a LIBE bizottságba20180419_102854n készülő, az uniós kisebbségek jogainak minimumkövetelményeivel foglalkozó saját kezdeményezésű jelentésre. A jelentéstervezet a kulturális, nyelvi és kisebbségi nyelvoktatás jogával foglalkozik. A tervezet a LIBE 2018. június 7-i ülésén kerül a bemutatásra, módosító indítványokat 2018. június 21-ig lehet majd benyújtani.  A módosítások áttekintésére várhatóan szeptemberben kerül majd sor, ezt követően várhatóan szeptember 27-én szavaznak majd a tervezetről a LIBE bizottságban. Nagy felkérte az intergroup tagjait, hogy lehetőség szerint már a szövegezés korai fázisában fogalmazzák meg véleményüket, így azok már a dokumentum tervezetbe is bekerülhetnek.

Az ülésen a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselői, Izsák Balázs elnök, és Dabis Attila külügyi megbízottja vettek részt. A Székely Nemzeti Tanács a partnerszervezeteivel együtt 2013-ban javaslatot nyújtott be az európai polgári kezdeményezésre, a “kohéziós politika a régiók egyenlősége és a regionális kultúrák 20180419_102821fenntarthatósága” címmel. A kezdeményezés célja Az Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. 2013-ban az Európai Bizottság elutasította a kezdeményezés nyilvántartásba vételét, a döntést a20180419_103103z Európai Unió Bírósága is  megerősítette 2016-ban. A kezdeményezők ezt követően úgy döntöttek, hogy rendes jogalkotási eljárás keretében próbálnak meg elérni egy uniós jogi aktust a nemzeti régiókra vonatkozóan, amely folyamat során az Intergroup tagjai kiemelkedő szerepet játszhatnak.

Izsák Balázs bemutatta a polgári kezdeményezés alapjául szolgáló régiót (Székelyföld) annak problémáit. Véleménye szerint ezen régióban a kohéziós politika teljes k udarcot vallott a rendszerváltást követően. Izsák bemutatta a székelyföldi régiót is, amely mind a mai napig őrzi kulturális hagyományait. Izsák aláhúzta, hogy a terület 1952-1968 között a területi autonómiával rendelkezett. Izsák bemutatta a régió nemzeti összetételét is, itt egy tömbben, szinte kisebbségi tudat nélkül élnek.  Izsák a közvetett hátrányos megkülönböztetésre hívta fel a figyelmet. Székelyföld a román többségű Közép-fejlesztési régióhoz került. Egy 2015-ös európai bizottsági jelentés szerint a Közép-fejlesztési régió nem tartozik a fejlesztendő, azaz uniós források elérésére alkalmas területekhez. A kohéziós politika Székelyföldön a céljaival ellentétes hatást ér el: nőtt a gazdasági fejlettség különbsége az egyes régiók között, a román többséghez képest. Izsák a közvetett megkülönböztetésre hívta fel a figyelmet. Az EB szerint azonban ez nem tartozik a hatáskörébe20180419_103209Izsák álláspontja szerint, pedig ha az uniós értékeket épp az unió eszközeivel rombolnak, akkor az uniós hatáskörbe kell, hogy tartozzon. Dabis Attila hozzátette, hogy Székelyföld példája jól mutatja, hogy a kohéziós politika milyen rossz irányt vehet. A bírósági eljárás során szlovák önkormányzat, illetve bretagnei kulturális szervezet, valamint a Baszk Nemzeti Párt is beavatkozott az oldalukon. Az Európai Unió Bírósága másodfokú döntésére várnak. Dabis szerint a polgári kezdeményezés jelenleg nem tudja betölteni az eredeti célját, hogy közelebb hozza az uniós jogalkotást a polgárokhoz.

Emellett Dabis Attila ismertette ügyét, amely szerint 2018. március 9-én a román hatóságok nem engedték, hogy Románia területére lépjen be. A beutazás megtagadására egy nappal a Székely Szabadság Napja előtt került sor. A beléptetési tiltakozás k20180419_110940örülményei arra utalnak, tekintettel arra, hogy sosem került összetűzésbe a romániai hatóságokkal, hogy a döntés mögött politikai okok állhatnak válaszul a székely közösség nevében végzett nemzetközi kisebbségi jogok ügyvédi munkájára.  Dabis szerint Románia ezen döntéssel megsértette az alkotmányt, továbbá számos Európa tanácsi és európai uniós egyezményt is. Ezen túl a román hatóságok akadályozták az EU-n belüli szabad mozgást és a román állampolgárokkal való közvetlen kapcsolattartás jogát is. Dabis kérte az intergroupot, hogy a kitiltására vonatkozó körülmények kivizsgálását kérjék az Európai Bizottságtól.

 

 

 

 

2018. április 19.